2010. március 26., péntek

Vezetékgyógyász- és elromlítász


A laptoptöltő madzagja - feltehetően az időnként előforduló hajlott állapotba kerülés következtében - egy kicsit eltörött, vagy mit szoktak ezek csinálni. A műanyag is megadta magát, amibe csomagolva vannak a fémbigyók - tudtátok, hogy ez ilyen furán csavarosan van ott bent tekeredve? -, és sajnos a fémbigyók is, legalábbis erre enged következtetni a tény, hogy érintkezéshibás jellegzetességeket mutat újabban. Tudjátok, ez a megmozdítom, és megjavul, illetve megmozdítom, és elromlik dolog. Hát, nem vagyok a vezetékeknek nagy barátja, Murphy büszke lenne rám. Én ugyan nem értek ennek a megszereléséhez, de vevő vagyok alternatív megoldásokra, sőt, néha egészen szeretem őket, ezért mint ahogy a törött végtagokat szokás, sínbe tettem szegénykét. Azért gipszet nem öntöttem rá, bár kacérkodtam némi gyurmafelhasználással, végül egyszerűen csak narancssárga keményebbféle papírhulladékból és celluxból állítottam össze a merevítést. Lekopogom, de eddig jónak tűnik, szépen elvittem a rögzítményt a következő ízületig, ahogy a már említett végtagoknál szokták, habár itt ízület helyett csak fixebb műanyagborítású részek vannak. Egy kicsit büszke vagyok magamra, habár annyira nem kéne, mert tulajdonképpen jelentősen hozzájárultam az elromláshoz.

Nincsenek megjegyzések: