2010. augusztus 13., péntek

Csillaghullás


Feküdtünk a Tejút alatt, hallgattuk a tücsökcipelést, és bámultuk a hullócsillagokat.


(Mindig ugyanazt kívántam. A biztonság kedvéért akkor is, mikor nem hullottak, csak ott álltak a csillagok.)

(Egyébként sokáig nem tudtam kívánni csillaghullás közben, mert akkor mindig csak annyi mászott az agyamba, hogy "Hűű!", de aztán elhatároztam, hogy én nagyon akarok közben is kívánni, és a végére már sikerült.)

2010. augusztus 11., szerda

Selyemkendő


Hát, kicsit kezdetleges, de ez volt a legelső próbálkozásom, és apróbb technikai nehézségeket is gyártottam magamnak, ami kapkodást eredményezett. Azért szerintem jó, főleg az alján szeretem a színeket. A fa lombja nem az igazi, de sebaj.

2010. augusztus 10., kedd

Ritkán írok


Most a drótékszerkészítést kóstolgatom, meg társadalmi életet élek, meg hasonlók, ezért vagyok ilyen ritka... Jó móka ez a drótjáték.

2010. augusztus 3., kedd

Anya és hugi


- Holnap grízgaluskát is fogsz enni.
- Miért?
- Mert megcsinálod és megeszed. Szereted.

2010. július 27., kedd

Játszófelület


Összefesthetem a pincét mintásra!

2010. július 21., szerda

nagylevegő

 
(a nemalvás... attól néha megbuggyanok. na jó, nem az a fő. de most kicsit egyensúlyba billentem tán. mint egy nagy lélegzet. kifuldokoltam magam kicsit.)

fenébe


Már hiányzik. (Meg)bolondulok érte.

sóhajtásnyi


Ezt az illatot pedig bele akarom zárni egy dobozba, hogy mindig meglegyen. Bár elevenek maradnának az emlékek, és ne rothadnának magukra hagyva a testben...!

2010. július 16., péntek

Juteszembe


Egyébként nagyon érdekes, hogy a mostanság találomra elolvasott könyvek és megnézett filmek erre a bizonyos novellaötletre egytől egyig utalnak számomra kicsit. Mármint vannak olyan vonások, amik hasonlítanak talán, és legfőképpen bennem olyan hangulatot keltenek, amilyet az.

Novella


Ma kaptam egy novellát. De ez ám nem egy közönséges akármilyen novella, hanem nekem lett írva, és bele lettem írva. Nagyon tetszik. Majd én is fogok írni egyet annak, akitől kaptam. Remélem, mihamarabb sikerül. Még régebben statisztika előadáson firkálgattam, kiknek mit szeretnék készíteni, és akkor megjelentek ötletek a fejemben, csak akkor nem állt módomban beleringatózni, és ezért most hirtelen nem tudok belefogni, mert kicsit kihűlt bennem. De majd felelevenítem.

2010. július 12., hétfő

Selyem


Még régebben kaptam selyemfestéket, de a hozzá kapott kendőt olyan biztos helyre tettem, hogy legalább egy évig nem találtam meg. Tegnap eszkábált nekem apa egy keretet, vannak benne lyukak, azokba fűztem be a cérnát, így hozzávarrtam a feszítőkerethez a kendőt, és ahol lazának bizonyult, ott celluxos rásegítéssel feszesítettem. De ez a megoldás túl körülményes, úgyhogy majd valami szivacsot ragasztok inkább a keretre, és gombostűzök, azzal lehet állítgatni is szerintem. Aztán ma belekezdtem a festegetésbe, de történt egy kis baleset, kiömlött az egyik festékem nagyja... A bordó. Hát, a műanyagkuka mintát kapott. A pacákat kiegészítettem kis képpé, így most van rajta kabóca, virág, napocska, repülő... A kendőm egyelőre szárad, talán még hozzáfestek egy picit, jelenleg ilyen:



(A sarkok alá jégkrémdobozokat raktam, mert túl alacsony lett a keret.)

2010. július 8., csütörtök

Csak röviden


Mostanság nincs kedvem írni, inkább rajzolgatok, olvasok, sokáig alszok, élvezem a nyarat... Apa dolgozott valahol, és kapott tiszteletjegyet, úgyhogy megnéztük a Hyppolitot, aztán apa biciklisversenye miatt utazgattunk, jól megtámadott az algériám a mezőn, tüsszögtem, nyusziszemű lettem, meg minden, ami kell, de én azért szeretem a réteket, csak néha ők nem szeretnek engem, mivel nem sikerült gördülékenyen ügyintézni az egyetemen, még oda is vissza kellett utaznom, most már azt is tudom, hogy a szakdolgozatra, a védésre és a záróvizsgafeleletre egyenként is ötöst kaptam, nem csak összességében, szóval örülök, meg minden, a buszon visszafelé egy három év körüli kislány áthuppant mellém - eredetileg mögöttem ültek az anyukájával -, beszélgettünk, rajzoltunk és hajtogattunk, az anyukája meg örült, hogy lefoglalom a csemetéjét, tegnap palacsintát sütöttünk a húgommal, az felért egy kabaréval, főleg mikor azon vitáztunk, melyik paca micsoda, elég fantáziadús elképzelések és érvelések születtek, néhányat fel is jegyeztem egy kéznél lévő reklámújságra, aztán előszedtem a szalvétás, kagylós, képeslapos dobozaimat, és a könnyebb megkülönböztethetség érdekében összefestettük őket. Huh, így egy szuszra ennyi. Azt hittem, csak két sort fogok írni...